Tippek forró nappalokra
#maradjotthon(????)
Sokat hallani az utóbbi napokban, hogy maradjunk otthon, ne hagyjuk el a lakásunkat a fertőzésveszély miatt.
Az alábbiakban a pusztán orvosi szempontok alapján tökéletes módszert megpróbáljuk kicsit más nézőpontból is vizsgálni.
Tényleg jó, ha bezárkózunk a négy fal közé és ki sem dugjuk az orrunkat?
Miért a tél végén, tavasz elején tud nemhogy a koronavírus, hanem a "sima" influenza is a legnagyobb problémákat okozni?
Miért kapjuk el ilyenkor a legkönnyebben a betegségeket?
Sok minden mellett többek között azért is, mert ilyen időtájt egyszerűen kiürülnek a szervezetünk raktárai. A hosszú, sötét téli hónapok után, amikor a vitaminok nagy részét legfeljebb csak tablettákon keresztül tudjuk bevinni a szervezetünkbe, egyszerűen elfogynak az aranytartalékaink, amit aztán a tavaszi hónapokban általában sikerül lassanként feltölteni.
Megjelennek az első, hazai zöldségek, gyümölcsök, és egyre többet vagyunk a napon (mert még például az irodába menet is már reggel süthet ránk a nap...ahogy a hazafelé tartó úton is).
Az UV-sugárzás káros hatásairól már sokat beszéltünk, de most nem erről akarunk szót ejteni.. (arról majd május végén, júniusban, amikor tényleg aktuális lesz).
Szóval a napsütésnek... köztudottan(?) fertőtlenítő hatása van (nagyanyáink nem véletlenül a napra teregettek és ott szárították a kimosott ruháikat). Ráadásul a szintén nélkülözhetetlen D-vitamin előállításában, termelésében is létfontosságú szerepet játszik a napsugárzás, ami viszont az általános immunerősítésen túl a csontjaink egészségében is kulcsfontosságú.
Mit mondanak az orvosok a D-vitaminról?
–A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma.
–A bőr D3-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább.
–Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez.
- A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.
–A szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3-vitamin-képzésre.
–A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés.
(Részlet a magyarországi orvostársaságok által kidolgozott konszenzusból, ORVOSI HETILAP, 153. évfolyam, Szupplementum.)
Egy szó, mint száz, szükség van a napozásra immunrendszerünk erősítése, fertőtlenítő hatása, a D-vitaminon keresztül a sejtműködésre gyakorolt szabályozó hatása, valamint az erős csontozat kialakítása, fenntartása miatt.
Tehát, ha kimegyünk a napra, akkor megállítjuk a (korona)vírus terjedését?
Ez sajnos nem ilyen egyszerű. Mindenesetre tagadhatatlan előnyökkel rendelkezik, ha hasznosítjuk azt, amit a Nap ingyen ad nekünk. Senki sem követ el emberiség elleni bűnt, ha kiül a teraszra vagy a családiház kertjébe egy kicsit.
Ezek szerint hisztériakeltés folyik a médiában?
Nem, nem ezt mondjuk.
- Ha valaki beteg, az forduljon orvoshoz (ne menjünk személyesen oda, csak telefonon konzultáljunk!),
- A nagyobb létszámú közösségi eseményeket, bevásárló központokat érdemes kerülni a járvány végéig,
- várakozás közben (üzletek, posta, gyógyszertár, ...) tartsunk nagyobb (legalább 1 méter) távolságot egymástól,
- (ez ugyan már könyökünkön jön ki) de rendszeresen, megfelelő időben végezzünk higiéniai tevékenységet, vagyis gyakran és alaposan mossunk kezet,
- folyamatosan kövessük nyomon és tartsuk be az Operatív Törzs utasításait!
Szerintünk #maradjotthon ésszel és ne félj a napsütéstől!! 
Mit együnk a meleg időben?