A legtöbb trópusi ciklon 5-30 km/ó sebességgel mozog - körülbelül olyan gyorsan, mint egy túrázó vagy kerékpáros. James Kossin, a Wisconsini Egyetem munkatársa a "Nature" folyóiratban arról számolt be, hogy az 1949 és 2016 közötti megfigyelt viharok sebessége csökkent. A lassulás oka egyelőre nem ismert, de hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hurrikánok okozta csapadék adott helyen erősebb volt, vagyis az így keletkező árvízzel nagyobb károkat tudtak okozni a hurrikánok és a tájfunok.
Tanulmányához Kossin különféle adatbázisokat értékelt, amelyekben a ciklonok pályája tárolódik. Elemzése szerint a Csendes-óceán északnyugati részén a vonulási sebesség húsz százalékkal csökkent. A szárazföldi viharok esetében a csökkenés ebben a régióban - amelyet a világ minden hurrikánjának egyharmadát lefedi - akár 30 százalék is volt. Az Atlanti-óceán északi részén fekvő szárazföldi területek vagy Ausztrália felett vándorló trópusi ciklonok 20 százalékkal lassultak. Más régiókban a vonulás sebessége viszont alig változott. Kossin csak az Indiai-óceánban és a déli félteke szubtrópusi területein talált gyorsulást.
1949 és 2016 között a trópusi ciklonok vonulási sebessége a világ számos régiójában csökkent. Ez a világtérkép megmutatja, hogy mekkora változás történt. Az értékek a vonulás sebességére vonatkoznak a megfelelő régió tengeri és szárazföldi területein. Más régiókban azonban a vonulás sebessége változatlan maradt, vagy nőtt. Ezek a régiók nem jelennek meg a térképen.
Kossin feltételezése szerint a viharok lassulása a globális felmelegedésnek tudható be. Más kutatócsoportok által végzett számítógépes szimulációk azonban ettől nagyon eltérő eredményeket szolgáltatnak: egyes területeken a globális felmelegedés következtében nő a vonulás sebessége, más helyeken csökken és van ahol semmit sem változik.
A lelassult viharok hatásai viszont jobban érzékelhetők.
Elsőként azt tapasztalhatjuk, hogy az adott helyen megnövekedett csapadékmennyiség miatt fokozódtak az áradások. Ugyanis ha a vihar lassabban mozog egy adott régió felett, ott nagyobb mennyiségű lesz a lehulló csapadék mennyisége.
Második hatásként pedig az jelenik meg, hogy minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tud elraktározni (Celsius fokonként hét százalékkal), és így több eső eshet a ciklon felhőzetéből.
E két mechanizmus kombinációjának példájaként Kossin a Harvey hurrikánt említi, amely 2017-ben elárasztotta a texasi partokat.
A szférák zenéje, avagy muzsikál az Aurora Borealis? Hogyan alakulnak ki hópelyhek?