Mit hozott 2026 áprilisának időjárása?

Az előző hónapok átlagosnál határozottan enyhébb időjárása után áprilisban a sokévi átlag közelében, 10 – 13 C fok között alakult a havi középhőmérséklet. A keleti országrész volt valamivel hidegebb az átlagosnál, kissé melegebb területek főleg a Dunántúlon és a főváros környékén fordultak elő. Az anomália mértéke ugyanakkor legtöbb helyen 0 C fok körül alakult, 1 C fok körüli negatív eltérések leginkább a Tiszántúlon. illetve az északkeleti vármegyékben, míg az 1 C fok körüli pozitív anomáliák csak az Alpokalján voltak jellemzőek, ahogy az alábbi térképen látható (1. ábra).

Az áprilisi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2026-ban (forrás: HungaroMet)

Az átlaghoz közeli középhőmérséklet ugyanakkor meglehetősen nagy ingadozásokat takar. A hónap folyamán három nagyobb hullámban követték egymás felmelegedések és lehűlések. Az első napok fokozatos melegedése során eleinte délen és keleten, 5-e körül szinte az egész országban 20 C fok fölé emelkedett délutánra a hőmérséklet. Az éjszakák ekkor legtöbb helyen fagymentesek voltak. A 6-án átvonult hidegfront után észak felől tartósan hidegebb levegő érkezett fölénk, visszatértek a hajnali fagyok. 10-én fagyott legtöbb helyen, de a szélsőséget is jelentő, legerősebb fagyot 11-én mérték. A nappalok is az átlagosnál hidegebbek lettek, 10-én nyugaton sokfelé délután is 10 C fok alatt maradt a hőmérséklet. Ezt követően ismét melegedett az idő, a hónap közepétől legtöbb helyen ismét melegebb volt 20 C foknál kora délutánonként a levegő. Az újabb, jelentős lehűlést a 20-án átvonuló hidegfront hozta meg. Néhány napra ismét az átlag alá csökkent a hőmérséklet, ekkor hajnali fagyok főleg északkeleten fordultak elő. Ezt újabb melegedés követte, aminek csúcspontján, 25-én, néhol nyarat idézően meleg volt, utána azonban hidegebb lett az idő, 27-én az ország északkeleti felén sokfelé ismét fagyott hajnalban, a hónap utolsó napjaira napközben is jelentősen az átlag alá csökkent a hőmérséklet, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

Az áprilisi napi minimum- és maximum hőmérsékletek változása 2026-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása.

Az áprilisban regisztrált legmagasabb hőmérséklet 26,0 C fok volt, amit 25-én a Zala vármegyei Letenyén mértek. Ez az érték több mint 7 C fokkal alacsonyabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, amit az 1926-ban, Debrecenben mért 33,6 C fok jelent. Az ország jelentős részén ez volt a hónap legmelegebb napja, csupán a hegyvidéki területeken maradt 20 C fok alatt a hőmérséklet, a nyugati vármegyékben sokfelé és néhol a déli határ közelében is 25 C fok közelébe emelkedett kora délutánra (3. ábra).

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2026. április 25-én

A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét 11-én mérték. Akkor a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson -7,4 C fokot regisztráltak, ami új napi hideg rekordot jelent, mivel 0,2 C fokkal magasabb az eddig ezen a napon mért legalacsonyabb értéknél, az 1995. ápr. 11-én, Salgótarjánban rögzített -7,2 C foknál. Bár az előző éjszakákon az ország túlnyomó részén fagyott, ezen a napon a Dunántúlon és a Duna–Tisza közén többnyire fagymentes volt ez az éjszaka. Az északkeleti vármegyékben volt erősebb lehűlés, az Északi középhegység völgyeiben, illetve a Nyírségben többfelé -5 C fok közelébe, vagy az alá csökkent a hőmérséklet, ahogy a 4. ábrán is látható.

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2026. április 11-én

Bár az ország túlnyomó részén az első tavaszi hónap is kevesebb csapadékot hozott az átlagosnál, az április ezt lényegesen „alulmúlta”, szélsőségesen száraz volt. 1901 óta a 2. legszárazabbnak adódott, csupán 2007-ben esett kevesebb eső, az országos területi átlagokat tekintve. A klímaváltozással kapcsolatos várakozásokat tekintve figyelmeztető tény, hogy az elmúlt 125 év 10 legszárazabb áprilisa közül 6 az utolsó 20 évre esett. Az ország közel felén az átlagos napi párolgást jelentő 3 mm-nél kevesebbet regisztráltak a hónap folyamán, de voltak olyan területek – elsősorban a főváros környékén, illetve az Északi-középhegység környezetében, ahol egy csepp eső sem esett. A 10 mm-t csak kis területen – a nyugati, délnyugati határ mentén, főleg az Alpokalja, Zala vármegye, illetve az Ormánság egyes részein – haladta meg, de a 30 mm-t sehol sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható (5. ábra).

Az márciusi csapadékösszeg 2026-ban

Áprilisban nem vonult át felettünk országos csapadékot hozó rendszer. A havi mennyiség döntő része legtöbb helyen 19-én, illetve az azt követő napokban esett, egy sekély ciklon, illetve a benne húzódó hidegfront hatására. A hónap nagy részén azonban csak kevés helyen fordult elő számottevő csapadék. 10-én a Dunántúl nyugati és déli vármegyéiben ugyan többfelé volt kisebb eső, de 5 mm-t meghaladó mennyiség csupán Zala vármegyében fordult elő egy-két helyen. 14-én az Alföldön esett több helyen jelentéktelen eső, de az átlagos, napi párolgást, 3 mm-t meghaladó mennyiséget sehol sem mértek. A hónap utolsó hetében az ország túlnyomó részén egy csepp eső sem esett, csak a délnyugati határ mentén regisztráltak néhány mm-t, így a havi csapadékösszeg országos területi átlaga még az 5 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja (6. ábra).

Az áprilisi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2026-ban

A talaj nedvesség tartalma a csapadékhiány és az erős párolgás következtében országszerte drámaian csökkent, a felső talajrétegek igen erősen kiszáradtak. Április 30-ra a lágyszárú növények szempontjából meghatározó, felső 50 cm-es rétegben a hasznosítható víztartalom aránya a legszárazabb, alföldi területeken 40% alá csökkent, csupán a délnyugati határszélen és az Északi középhegység egyes részein marad 50% felett (7. ábra). De még súlyosabb a helyzet, ha ezen belül a felső 20 cm-es réteget tekintjük, ami a kapásnövények szempontjából meghatározó. Ebben a rétegben az ország túlnyomó részén csupán 20 – 30% között alakult a nedvességtartalom, sőt az Alföld északi részein és a főváros környékén még ennél szárazabb területek is voltak.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2026. április végén (forrás: HungaroMet)

A csapadékhiány és a gyakran igen erős párolgás következtében a talaj felső 1 m-es rétegének vízhiánya az egész országban jelentősen növekedett. A legszárazabb, alföldi területeken a hónap végére meghaladta a 100, sőt a déli határ közelében néhol a 120 mm-t, ami az átlagos májusi csapadékbevételnek közel kétszerese. Legkisebb deficit a délnyugati és az Északi középhegység egyes részein volt, de még ott is meghaladta a 40 mm-t.

A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2026. április végén mm-ben (forrás: HungaroMet)

Április első felében a száraz időjárás ellenére az őszi vetések jól fejlődtek, bár a talajfelszín egyre jobban kiszáradt, a mélyebb talajrétegből kellő mennyiségű nedvességhez jutottak. Az éppen virágzó gyümölcsösökben ugyanakkor sokfelé komoly károkat okoztak a 10-e körül visszatért hajnali fagyok, legnagyobb területen az északi, északkeleti vármegyékben és a Duna–Tisza közén. A talaj hőmérséklete a vetési mélységben a hónap közepére mindenütt meghaladta a 10 C fokot, a hőmérsékleti viszonyok kedvezőek voltak a kapásnövények vetéséhez, az esők elmaradása miatt azonban a magok többnyire igen száraz talajba kerültek, ami nagymértékben lassította, nehezítette a kelést. A hónap második felében sem mérsékelődött jelentősen az aszály, a 19-i és az azt követő napok esői csak kis mértékben és korántsem mindenütt mérsékelték a szárazságot. Az utolsó hét erős lehűlése során visszatért hajnali fagyok főként Nyírségben, illetve az északkeleti vármegyékben tetézhették a korábbi fagykárokat.

Készült: 2026.05.17.

Részletes, szöveges előrejelzést a következő két napra weboldalunkon olvashatsz.

Amennyiben részletesebb, pontosabb grafikus időjárás előrejelzésre is kíváncsi vagy a következő pár napra, kattints az alábbi linkre!