Az előzőekhez hasonlóan az első téli hónap is országszerte enyhébb volt az átlagosnál. Akárcsak októberben, ezúttal is határozott eltérések voltak az országrészek között, de ellenkező előjellel, decemberben a keleti területeken - különösen az Alföld déli részén - volt összességében enyhébb időjárás, ott jellemzően 3 C fok, míg a Dunántúl északi vidékein 1 – 2 C fok körüli mértékben haladta meg a havi középhőmérséklet a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható (1. ábra).

1. ábra A decemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben (forrás: OMSZ)

A hónap első harmadában kis megszakítással mind nappal, mind éjszaka az átlag felett volt a hőmérséklet, míg a második dekád összességében az átlagosnál hidegebb volt, 13-a és 19-e körül északon, északkeleten sokfelé napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet. A hónap – és egyben az év – utolsó hete jelentős melegedést, a déli országrészben szélsőségesen enyhe időjárást hozott, amit a mellékelt grafikon is mutat (2. ábra).

2. ábra A decemberi napi minimum- és maximum hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása C fokban megadva.

A legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán az utolsó napon mérték, akkor a Baranya megyei Kémesen 17,8 C fokot regisztráltak kora délután, ami csupán 0,2 C fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2021. dec. 31-én, Fertőrákoson rögzített 18,0 C foknál. Az ország nagy részén ugyanakkor korántsem volt szélsőségesen enyhe idő ezen a napon, 10 fokot meghaladó hőmérséklet különbség alakult ki az északkeleti és délnyugati területek között. Míg Vas, Zala , és Baranya megyékben sok helyen meghaladta a 15 fokot, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többfelé 5 C fok közelében maradt a hőmérséklet csúcsértéke, ahogy a mellékelt térképen is láthatjuk.

3. ábra A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. dec. 31-én, C fokban megadva

A legerősebb lehűlés idején, 13-án hajnalban, az ország túlnyomó részén -5 C fok alá csökkent a hőmérséklet, ugyanakkor -10 C foknál erősebb fagy kevés helyen, főleg az Északi középhegység fagyzugos völgyeiben fordult elő, amit a 4. ábrán is láthatunk. A havi minimumot az ezen a napon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagybátorban regisztrált -15,3 C fok jelenti, ami azonban közel 10 C fokkal magasabb az ehhez a naphoz tartozó legalacsonyabb értéknél, az 1902. dec. 13-án, Debrecenben megfigyelt -25,2 C foknál. A korábbi és későbbi éjszakákon lényegesen kisebb területen és gyengébb fagyok fordultak csak elő.

4. ábra A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. dec. 13-án, C fokban megadva

A gyakran igen enyhe időjárásnak köszönhetően a talaj sem hűlt le erősen, talajfagy csak a felső - néhány cm-es - rétegekben és csak rövid ideig fordult elő. Az 5. ábrán látható térkép tanúsága szerint a leghidegebb időszakban ugyan országszerte 5 C fok alatti értékeket mértek 10 cm-es mélységben, de fagypont alá még ekkor sem csökkent hazánk egyetlen területén sem a talaj hőmérséklete.

5. ábra A 10 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet értékei 2022. dec. 14-én, C fokban megadva

A sokfelé kiadós esőket hozó novembert egy még csapadékosabb december követte. Átlagosnál szárazabb területek csupán a nyugati határ mentén, a Fertő környékén és az Alpokalján voltak, az ország túlnyomó részén azonban 50 mm-t, a Dunántúlon és az északkeleti határ mentén néhol 100 mm-t (a sokévi átlag kétszeresét) meghaladó mennyiség esett, ahogy a mellékelt térképen is látható.

6. ábra A decemberben leesett csapadékmennyiség mm-ben

Az első héten főleg a Dunántúlon és az északi megyékben volt jelentősebb eső, 10-én és 11-én azonban országszerte kiadós csapadékot hozott egy mediterrán ciklon, a havi mennyiség nagy része ebben az időszakban esett. Az Alföld déli részein nagy területen mértek 50 mm-t meghaladó mennyiséget, ami többfelé belvizet okozott. A tartós, kiadós, áztató esőt az északi megyékben havas eső, helyenként - főleg a hegyekben - havazás váltotta fel. A Dunántúli- és az Északi középhegység térségében összefüggő hótakaró alakult ki, vastagsága azonban csak a legmagasabb csúcsokon haladta meg a 10, Kékestetőn a 20 cm-t. Síkvidéken csak Borsod-Abaúj-Zemplén, és Hajdú-Bihar megyékben alakult ki nagyobb területen összefüggő, 2 – 4 cm vastagságú hó, az ország túlnyomó részén az őszi vetések, szántóföldek hó nélkül maradtak. December 16-17-én egy újabb ciklon okozott ismét országszerte esős időjárást, de ezúttal legtöbb helyen 20 mm-nél kevesebb esett. December 23-24-én ismét többfelé volt eső, a hónap utolsó hetében azonban számottevő mennyiség már sehol sem esett. A hónap végén a havi csapadék összegének országos területi átlaga jelentősen, közel 30 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot, ahogy az alábbi grafikon is mutatja.

7. ábra A decemberi napi csapadékmenyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben

A decemberi, kiadós esők tovább növelték a talaj nedvességtartalmát, mivel talajfagy ezt nem akadályozta. A párolgás minimális volt, szinte minden csepp eső a földbe szivárgott, illetve annak telítődése után – főként az Alföld lefolyástalan részein - átmenetileg belvíz alakult ki, ami azonban a hónap végére fokozatosan csökkent, megszűnt. A felső fél méteres rétegben az ország jelentős részén – több, mint háromnegyedén – meghaladta a 90 %-ot a növények számára hasznosítható víztartalom aránya a hó végén (8. ábra).

8. ábra Talajnedvesség értékei a felső 50 cm-es rétegben (%) december végén (forrás: OMSZ)

A talaj vízhiánya - nem meglepő módon – jelentősen csökkent, a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke csak igen kis területen, a Kisalföldön, az Alpokalján és a Dél-Alföldön haladta meg néhol a 40 mm-t, az ország közel felén 10 mm-nél kevesebb volt a hónap, illetve az év utolsó napján, ahogy az alábbi térképen is látható. Amennyiben a tél további része nem lenne szélsőségesen száraz (sajnos az előrejelzések nem ezt mutatják), jó reményünk lehetne arra, hogy a vegetációs időszak kedvező talajnedvességi viszonyokkal kezdődjön.

9. ábra A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya december végén mm-ben (forrás: OMSZ)

Az első téli hónap időjárása nem okozott komoly megpróbáltatást az áttelelő növényeknek. Bár az őszi vetések tartós hótakaró nélkül maradtak, olyan erős lehűlés nem volt, ami kifagyást okozott volna. A gyümölcsösökben, szőlőkben sem keletkeztek fagykárok, problémát inkább az utolsó hetek tavasziasan enyhe időjárása okozhatott, a mélynyugalmi állapot megzavarásával. Másik kedvezőtlen hatás, hogy a növényi kórokozók, kártevők áttelelését is segíti az enyhe időjárás. A talaj nedvességviszonyai biztatóan alakulnak, a hónap közepén kialakult belvízfoltok komolyabb károkat nagyobb területen valószínűleg nem okoztak.

Készítette: Vadász Vilmos